|
|
|
2007-12-13 17:48:39, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Egyházi ünnepeink
a népi hagyományok tükrébben
Az ünnepeknek roppant nagy holdudvaruk van, ha arra gondolunk, hogy évszázadok során mennyi népszokás, hiedelem és hangulat szegődött hozzájuk.
A vallásos néprajz könyvtárra menő irodalmából Szénási Sándor: Ünnepeink címen megjelent könyve, valamint Balassa-Ortutay: Magyar néprajz című kötet alapján szerkesztettem ezt a vázlatos áttekintést.
Bizonyos, hogy a magyar falvak életében nagyon fontos szerepet töltöttek be a különböző vallások egyházai, mert az erkölcsi normákat, szokásokat, a családi élet alakulását jelentős mértékben befolyásolták.
A X-XI. századtól, a magyarság egységesen a katolikus vallást követte, a XVI. századi protestantizmus térhódításáig.
Másfél százados harc után, az 1731-ben kiadott Carolina Resolutio (Károly király döntése) megerősíti a protestánsok korlátozott vallásgyakorlását. Kiépül mind a református, mind az evangélikus egyház területi szervezete és tovább épülnek a református iskolaközpontok.
Az állam katolikus jellege azonban megmaradt.
Ennek ellenére, a XVIII. századi műveltségben a magyar protestantizmus az előző századokban kiépült iskolarendszerben és könyvnyomtatási kultúrában őrzi pozícióit. A képzőművészetben, a népi motívumkincs a táblafestő- ,,virágozó" asztalosmesterek jóvoltából, bekerül a református templomokba.
Az egyházi zene a középkortól kezdve hatott a népzenére.
A prédikációs irodalom példázatai jelentkeznek a paraszti mesékben és mondákban. Az egyházak bizonyos vallásos tartalmú dramatikus játékok kezdeményezői és elterjesztői voltak.
A karácsonyi ünnepkör
Így volt ez az első nagy ünneppel, a karácsonyi ünnepkörrel is, amely az adventtel kezdődik.
Első napja az András-naphoz (nov. 30.) legközelebb eső vasárnap.
András-nap volt advent előtt az utolsó olyan nap, amikor még mulatni lehetett. Ilyenkor kezdik meg a disznók ölését, és tartják a disznótori összejöveteleket.
Advent kezdetét néhol éjféli harangszóval jelezték, ettől kezdve tilos volt minden hangos, zenés szórakozás. A lányok és asszonyok fekete, vagy sötét színű ruhában jártak a templomba.
A legismertebb karácsonyi játék a betlehemezés, melyet az egész magyar nyelvterületen ismertek, és a városban is játszották. A templomi misztériumjátékról már a XI. századtól szólnak feljegyzések, majd később kiszorult a templomból, és a XVII-XVIII. században iskolákban, vallásos egyesületekben adták azokat elő.
A betlehemesek felszerelésüket már advent elején kezdték készíteni, tanulták a verseket, énekeket, és karácsony előtt sokszor tíz napig is állandóan járták a falut, sőt egy-egy csoport a szomszéd településeket is felkereste.
A betlehemet általában 16-18 éves fiúk, legények adták elő, csupán a matyóknál jártak lányok és a templom formájú betlehemet, melyet belülről istállónak rendeztek be, itt egy idősebb asszony hordozta.
A szereplők közül elöl jár a kengyelfutó, aki az erdélyi Tordán ilyen kezdetű verssel kér bebocsátást: "Dicsértessék a Jézus Krisztus" "Ünnep van ma, fényes ünnep" "A keresztények között..."
Az ilyen beköszöntő után általában Jézus születésének rövid leírása következik, majd József elmondja, miként próbált eredménytelenül szállást szerezni, végül a pásztorok hódolnak a kis Jézus előtt. Ezek után következik a komikum, a pásztorok tréfás vetélkedése, kócolódása, s miután megtörtént a megvendégelés, a betlehemezők együtt éneklik el az áldást:
"Nosza, nosza jó gazda,
Bocsáss minket utunkra,
Házadra, magadra,
Szálljon Isten áldása!"
Természetesen számos más változat, variáció is előfordulhat. Például a bábtáncoltató betlehemek, ahol a ,,gyertyaszedő" vonul be a színpadra, aki összeregöli, majd megköszöni az adományokat.
A Miklós-nap (dec. 6.) megünneplése fiatalabb népszokásaink közé tartozik. Így a gyermekek megajándékozása a magyar falvakban csak az előző évszázadban kezdett terjedni. Az alakoskodásokat, vagyis a fehér szakállú, piros csuhájú Mikulás-jelmezbe öltözést is nyugatról vettük át.
A Mikulás ünnep szándéka és értelme: a később szentté avatott myrai püspökre, a gyermekek barátjára való emlékezés és az ő tisztelete. A püspök ismert volt jótékonyságáról, segítőkészségéről. Halála után a városatyák, akik a temetéséről gondoskodtak, megállapodtak abban, hogy minden évben, a neve napján felöltözik valaki Miklós püspöknek és az ő nevében megajándékozza a gyermekeket.
Ambrus (dec. 7.) a méhészek és mézeskalácsosok védőszentje. Ezt a napot a két háború között még a fővárosban is megünnepelték, és templomi zászlók alatt felvonulást tartottak.
A Luca-nap (dec. 13.) a Gergely-féle naptárreform előtt az év legrövidebb napja. Ez az oka, hogy a magyar parasztok innen számították a nappalok hosszabbodását.
Ezen a napon az asszonyok nem dolgoztak. Ekkor kezdtek hozzá a férfiak a Luca-szék készítéséhez, melynek egyes darabjait más-más fából, egy-egy nap faragták ki, úgyhogy éppen a karácsonyi éjszakai misére készüljön az egész el. Aki erre ráült az éjféli misén, az meglátta a nagy szarvú boszorkányokat a templomban, de már szaladnia is kellett hazafelé, nehogy felismerjék!
Dunántúlon ezen a napon a gyerekek sorba járják a házakat, és mondókával varázsolják meg a tyúkokat, hogy egész évben jól tojjanak. Az egész ház népének versben kívánnak minden jót a napjainkban is ismert mondókával:
"Luca, Luca, kitty, kotty!
Sáp, sáp, rud, rud, kukuriku!
Annyi csirkéjük legyen,
Mint égen a csillag!
Annyi pénzük, buzájuk legyen,
Mint földön a füszál!
Akkora kolbászuk legyen,
Mint az országutja!
Akkora szalonnájuk legyen,
Mint az uccakapu!
...
Luca, Luca, kitty, kotty,
Kukuriku!"
Összeállította: BMI
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: képzőművészetben, asztalosmesterek, összejöveteleket, megajándékozása, protestantizmus, mézeskalácsosok, alakoskodásokat, eredménytelenül, felszerelésüket, jótékonyságáról, iskolaközpontok, könyvnyomtatási, megajándékozza, nyelvterületen, összeállította, boszorkányokat, szerkesztettem, hosszabbodását, egyesületekben, térhódításáig, befolyásolták, bábtáncoltató, megvendégelés, kezdeményezői, településeket, megünnepelték, megállapodtak, természetesen, népszokásaink, gyertyaszedő, megünneplése, előfordulhat, betlehemesek, dicsértessék, készítéséhez, motívumkincs, népi hagyományok, ünnepeknek roppant, vallásos néprajz, vázlatos áttekintést, magyar falvak, különböző vallások, erkölcsi normákat, családi élet, magyarság egységesen, katolikus vallást, 1731-ben kiadott, protestánsok korlátozott, evangélikus egyház, református iskolaközpontok, állam katolikus, magyar protestantizmus, Szénási Sándor, Carolina Resolutio, Jézus Krisztus, Szálljon Isten,
|
|
|
|
|
|
| népi hagyományok, ünnepeknek roppant, vallásos néprajz, vázlatos áttekintést, magyar falvak, különböző vallások, erkölcsi normákat, családi élet, magyarság egységesen, katolikus vallást, 1731-ben kiadott, protestánsok korlátozott, evangélikus egyház, református iskolaközpontok, állam katolikus, magyar protestantizmus, előző századokban, népi motívumkincs, táblafestő- „, református templomokba, egyházi zene, középkortól kezdve, prédikációs irodalom, paraszti mesékben, egyházak bizonyos, karácsonyi ünnepkör, első nagy, karácsonyi ünnepkörrel, adventtel kezdődik, utolsó olyan, disznók ölését, disznótori összejöveteleket, legismertebb karácsonyi, egész magyar, betlehemesek felszerelésüket, szomszéd településeket, betlehemet általában, matyóknál jártak, templom formájú, idősebb asszony, szereplők közül, erdélyi Tordán, keresztények között…, ilyen beköszöntő, pásztorok hódolnak, pásztorok tréfás, betlehemezők együtt, bábtáncoltató betlehemek, gyermekek megajándékozása, magyar falvakban, előző évszázadban, fehér szakállú, később szentté, gyermekek barátjára, püspök ismert, temetéséről gondoskodtak, neve napján, magyar parasztok, nappalok hosszabbodását, karácsonyi éjszakai, éjféli misén, nagy szarvú, gyerekek sorba, képzőművészetben, asztalosmesterek, összejöveteleket, megajándékozása, protestantizmus, mézeskalácsosok, alakoskodásokat, eredménytelenül, felszerelésüket, jótékonyságáról, iskolaközpontok, könyvnyomtatási, megajándékozza, nyelvterületen, összeállította, boszorkányokat, szerkesztettem, hosszabbodását, egyesületekben, térhódításáig, befolyásolták, bábtáncoltató, megvendégelés, kezdeményezői, településeket, megünnepelték, megállapodtak, természetesen, népszokásaink, gyertyaszedő, megünneplése, előfordulhat, betlehemesek, dicsértessék, készítéséhez, motívumkincs, műveltségben, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 784
- e Hét: 6292
- e Hónap: 14896
- e Év: 50837
|
|
|
Offline
